Örökkévaló Isten! Megteremtetted az embert és neki adtad a földet, hogy birtokolja azt, és adtál az embernek szabad akaratot, hogy rendezze a maga életét tetszése szerint. Így jöttünk be mi is ebbe a világba és hittük, hogy miénk minden lehetőség, miénk az élet, és azt tehetjük, amit akarunk. 34-en jártunk együtt, egy osztályban, hogy megszerezzük a tudást, hogy felkészüljünk az életre. Talán nem is gondoltunk arra, hogy bizony nehéz a harc, nehéz az életben megküzdeni, megmaradni. De jött az első szívszorító figyelmeztetés. Örök búcsút kellet venni egy szeretett osztálytárstól, jó baráttól, aki oly fiatalon szembekerült a világgal, és akit összetört a meg nem értés, szűklátókörűség. Mint egy virágszál, porba hullt és elenyészett. Sírva nézünk most is utána a halál mélységeibe, és Tehozzád fordulunk vigasztalásért, mert igazi vigasztalást csak Tenálad találunk.

Aztán megsegítettél Istenünk, jó vagy rosszabb eredményekkel elvégeztük az iskolát és mentünk ki erre, ki arra. Most 45 év után összegyűltünk, és úgy tűnik, csak a tegnap történt minden.
Az első dolog, számba venni, ki az, aki él, és kik azok, akik meghaltak. Szomorú a szívünk, mert még 7 társ ment el a minden élőknek útján. Mikor van az élet reggele, és mikor jön el az este? Mi úgy gondoltuk, hogy az érettségi csak az élet kezdete, de drága osztálytársunkat, Krisztián Jánost mily hirtelen elragadta a halál. Aztán Thököly István is mily gyorsan követte őt. Fiatal életeket gyászolunk, s átérezzük, mily nagy volt a vesztessége a szülőknek, a hozzátartozóknak. Vigasztalj bennünket, Atyánk, és adj vigasztalást mindazoknak, kik szerették, és most is siratják őket. Megemlékezünk továbbá Katona Margitról, aki 2001-ben halt meg, és Szabó Zsuzsáról, aki oly sok szenvedés után pihent meg az örökké csendes temetőben. Istenünk, áldd meg emléküket mindannyiunk számára. Meghalt Gócz Dénes is, ki idősebb volt, mint mi, aki annyi igazságtalanságot átélt. Adj örök nyugodalmat neki, Istenünk, Atyánk, kárpótold őt a sok zaklatásért, sérelemért.
Végül nagyon fáj nekünk a mi szeretett Szabó Mártánk halála, akit mindannyian annyira tiszteltünk, és becsültünk, akit annyira megszépített a szeretet, kedvesség, és a mindenki iránt való jóindulat. Most könnyezve gyászoljuk őt, és Tőled kérünk vigasztalást, mennyei mindenható Istenünk. Tanítsd meg nekünk az örökéletet, tanítsd meg nekünk örökkévaló országodat, ahol egykoron majd mindannyian viszontlátjuk egymást.

Megemlékeztünk halottainkról, Istenünk, jó Atyánk, adj most számunkra lehetőséget, hogy akik oly sok idő után ismét együtt vagyunk, elbeszélgethessünk az elmúlt időkről, felidézhessük emlékeinket. Adj lehetőséget, hogy ki-ki beszámoljon élete eseményeiről, hogy örvendezhessünk egymás sikereinek, avagy együtt érezzünk azokkal, akiket próbára tett az élet.
Kérünk, légy velünk együttlétünk idején, áldd meg összejövetelünket, áldd meg életünket. Mi már tudjuk, hogy jó önállónak lenni, de sokszor nehéz döntések elé állít az élet. Sokszor olyan próbatételeken kell átmenni, hogy talán mégis jobb lenne, ha az életünket Te irányítanád. Rád nézünk azért bizalommal, és arra kérünk, soha ne hagyj el bennünket, végy bennünket körül gondviseléseddel, kegyelmeddel, szereteteddel. Ámen.

Imádkozunk tehozzád, Istenünk, Szabó Sándorért. Őt különösképpen körülvették a szenvedések, hiszen felesége mellrákban haldoklik. Látni az ő társának, szeretettjének kínos haldoklását, olyan nagy teher, ami összetöri szívét, lelkét. Nem azért imádkozunk, hogy változtass életén, hiszen tudjuk, mindenkinek hordoznia kell a maga keresztjét. Fáj mindannyiunknak, hogy neki ily kegyetlenül nehéz a sorsa, és azért imádkozunk Tehozzád, Istenünk, hogy adj neki lelki és testi erőt, kitartani szenvedő felesége mellett, add, hogy gondozni, vigasztalni tudja őt. Ha lehet, tégy csodát, adj gyógyulást feleségének, de ha úgy döntöttél Istenünk, hogy nem adsz gyógyulást, szüntesd meg szenvedéseit, vedd magadhoz örökkévaló országodba, barátunknak és az egész családnak pedig adj hitbeli vigasztalást, hogy akit elveszítenek, egykoron ismét viszontlátják, Tenálad, az örök hazában. Ámen.

Imádkozunk Szentpéteri Elemérért, aki leesett a szénásszekérről és combnyaktörést szenvedett. Nehéz operáció után most is fájdalmai vannak, a műtét sikere kétséges, mivel a lába rövidebb lett és úgy néz ki, hogy lassan bénulni kezd. Imádkozunk, hogy találja meg a lehetőséget a műtéti hiba kijavítására. Ha helyzete súlyosbodna, adj erőt neki, Istenünk, a fájdalmak elhordozására, elviselésére. Kérünk, légy vele, adj neki egészséget, gyógyulást.  Ámen.