Ima böjtfő vasárnapja előtti hétfőn
Mezei Horváti M. Attila

Örökkévaló Istenünk! Mennyei édes atyánk! Amikor a tél vesz körül minket fagyosan ránk leheli hideg leheletét, s fehér havával elkápráztatja szemünket. Van, aki panaszkodva várja, hogy hatalma megszűnjön, tovatűnjön és   van aki örvend havának, jegének, forralt borának, farsangos estéinek. Jó volna ha örökké tartana a farsang és vidámság. Karácsony hirdette, hogy Krisztus megszületett. A karácsonyi ünnepkör után a farsangban gondtalanul örvendezhettünk.  Milyen jó lenne, ha nem lenne panasz gond, gonoszság, bűn és annyi gyász, annyi,  könny ebben a világban. Azonban a farsangi időszaknak is vége van, eljött az ideje az elcsendesedésnek, a komoly magunkba szállásnak, a böjtnek. E böjtfő vasárnapja előtti hétnek első napján azt kérem Istenem, hogy segíts elcsendesedni. Irányítsd figyelmemet a lélek országa felé. Küld el hozzám,  szeretteimhez, Szent Lelkedet, hogy meglássuk azt, hogy az igazi öröm, boldogság nem a testiekben, nem ebben a világban, hanem Tenálad  és Tetőled van. Segíts abban, hogy hozzád jöjjek, Téged megtaláljalak. Végy körül jóságoddal, kegyelmeddel, szereteteddel. Ámen.