Ismét vivé Őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét, és monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem. Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj. Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá s szolgálnak vala néki. (Máté4: 8-11)

A harmadik kísértésben a Sátán Jézust elragadja egy igen magas hegyre, ahonnan a világ minden országát és azok dicsőségét egy szempillantásban láthatja. Itt még nyilvánvalóbb, mint a második kísértésnél,  hogy az elragadás nem valóságosan, hanem lélekben, vagy még inkább látomásban történik. A kísértés szempontjából nem is ez a lényeges, azonban felhívja a figyelmünket arra, hogy az ábrándozást, álmodozást az ördög felhasználhatja arra, hogy életünket megrontsa. Nagyon sokszor éppen a képzeletünket használja fel arra, hogy megtévesszen, becsapjon bennünket. Jézussal azt akarja elhitetni, hogy a világon minden az övé, és azt ígéri, hogyha imádja őt, akkor mindent neki ad. A szomorú valóság az, hogy mi, emberek hiszünk a kísértőnek. El hisszük, hogy csak úgy tudunk érvényesülni az életben, csak úgy  részesülhetünk jólétben, gazdagságban ha megkeményítjük a szívünket, kizárjuk magunkból az emberi érzéseket. Valahogy elfogadott tényé vált az, hogy aki őszinte,becsületes, jószívű azt a világ félretaszítja, csak azok érvényesülnek, akik erősek, kíméletlenek, akiknek nincsenek erkölcsi gátjaik. Valahogy az emberek nagy többsége elhiszi azt, amit a kísértő mond, hogy a világ gazdagsága az ördögé és ha részesülni akarunk, akkor rá kell hallgatni, leborulva imádni kell őt. MI pedig mindent akarunk. A kapzsiság elhomályosítja látásunkat, a bűn, a Sátán útjaira vezet bennünket. Jézus azonban egészen másként látja a világot, mert igaz, hogy Ő valóságos ember, azonban valamiben nagyon különbözik tőlünk. Mi Isten teremtményei vagyunk, a föld porából lettünk, nekünk Isten teremtő Atyánk. Jézus Szentlélek által született, Ő Istennek természet szerint való egyetlen gyermeke. Benne Isten ujjá teremtette az embert. Mi a föld porából lettünk. A mi a földből vétetett, test az. Ezért mi elsősorban test vagyunk és a testiekre hallgatunk. A mi lélekből lett lélek az. Mivel Krisztus lélek által lett, nála a lélek az első, Ő a lelkiekre hallgat. Azért tud minket a Sátán becsapni, félrevezetni, mert mi a földieket, a test szerint való dolgokat látjuk. Jézust azonban nem tudja becsapni, mert Ő a lélek magasságából látja az igazságot. Mi bűneink, szenvedélyeink miatt nem tudunk ellenállni a kísértéseknek. Hogy segítsen rajtunk, magára veszi bűneinket, és azok rajta nem tudnak uralkodni. Ezért tud így válaszolni a kísértőnek: Eredj el Sátán, ne hazudj, ne próbálj becsapni. Egyedül csak Istent kell imádni, mert egyedül Ő az Úr. Egyedül csak neki kell szolgálni, mert itt mindent Ő teremtett, itt minden az övé.
Nekünk soha nem szabad elfelednünk ezt az igazságot. Amikor a Sátán azt mondja, hogy a föld minden országa, azoknak dicsősége az övé, akkor hazudik. Nem lehet az övé, mert nem ő hozta létre a világot. Teremteni, életet adni csak az tud aki jó, aki képes  a szeretetre. Magában a fogalomban, életet adni, benne van az, hogy adni kell tudni. Csak a szeretet tud adni. Isten szeretet. Kezdetekben semmi egyéb nem volt, csak Isten. Amikor teremtett, magából adott életet a földnek, életet a világnak, növényeknek, állatoknak, az embernek. Isten tudott és tud adni életet, jóságot, szeretetet s mindent ami  javunkra van. A Sátán Istennek ellentéte. Nincs benne szeretet. Nem teremt, nem épít, hanem rombol. Nem a jót cselekszi, mert Ő a rossz, a gonosz. Nem életet ad, hanem gyilkol, pusztít. Az a nagyon szomorú helyzet, hogy bizonyos értelemben valóban az övé a világ, valóban uralkodik a világon. Ott lehet látni, érezni jelenlétét hatalmát mindenhol a föld minden részén, emberi történelmünk egész idején. Csak ha a háborúkra gondolunk, láthatjuk az ő jelenlétét, pusztító erejét, hatalmát. Egymást érték és érik manapság is a háborúk. Valahol a világon mindig háború dúl, öldöklés, pusztítás, népirtás. Nem csak a zsidóknak volt holokausztjuk, de irtottak bennünket, magyarokat is, és talán nincs is olyan nép, amelyik ne tudná elsírni, hogy gyilkolták, irtották őket. Hány népről tudunk, akik valamikor voltak s ma már csak emlékük maradt a földön, s hány nép lehetett még, akiknek még nyoma sem maradt. És nem csak a háborúk, de a rengeteg bűn, kegyetlenség, igazságtalanság, betegségek, szenvedések és sorolhatnánk tovább, még mi minden van világon, amik mind az ő hatalmáról tesznek bizonyságot. Miért van ez így? Honnan van a Sátánnak ez a nagy hatalma a földön, ha valóban igaza van Jézusnak, amikor azt mondja, hogy egyedül Istent kell imádni, mert egyedül Ő az Úr? Erre a válasz éppen Istennek az emberbe vetett bizalma, szeretete. Isten az embernek adta a földet, rábízta az emberre, hogy gondozza mindazt, amit teremtett és ugyanakkor szabad akaratot is adott az embernek. Mi Istent hibáztatjuk mindenért, minden bánatunkért, nyomorúságunkért, az elrontott földünkért, elrontott életünkért, pedig mindezeket mi magunk rontottuk és rontjuk el. Isten megbízott bennünk, mi pedig elhagytuk őt. Nem az Ő akarata szerint cselekszünk, nem rá hallgatunk  hanem a Bűnre, a Sátánra, és a világot, amit Istentől kaptunk, átadjuk neki, a Sátánnak.
Jézus változtatni akar ezen. Ő azért jött mihozzánk, hogy megtörje a Sátán hatalmát, hogy visszavezessen minket Istenhez, hogy megtanítsa nekünk mindazt amit elfelejtettünk, Isten jóságát, szeretetét, a lélek szerint való igaz élet útját. Amikor az Ő megkísértésének történetét halljuk, hajlandóak vagyunk azt mondani, hogy az csak szavakban zajló próbatétel, csak egy kis szó csata. Valójában élet-halál küzdelem, amiben mi is benne vagyunk. Ha az ördögnek adunk igazat, ha mi is azt mondjuk, hogy az övé a világ, akkor valóban élni és uralkodni fog. Ha Jézusra hallgatunk és egyedül Istent imádjuk, akkor megváltozik életünk, és megszűnik a sátán minden hatalma.
Jézust az ördög háromszor kísértette, azután eltávozott tőle. Akkor angyalok jöttek hozzá és a próbatétel után megpihenhetett. Az ördög azonban nem távozott véglegesen, hanem akkortól kezdve szüntelenül támadta, háborgatta, keresztfára juttatta. Jézus véglegesen akkor győzött, amikor feltámadt a halálból. Feltámadása által bizonyítja, hogy ő erősebb a bűnnél, erősebb a halálnál. Ő egyedül tud védelmet nyújtani, menedéket adni mindnyájunknak. Ő vezet minket üdvösségre Isten titkos akarata szerint. Ámen.