Jézus Bethesda tavánál
Mezei Horváti M. Attila

Imádkozzunk: Szent házadba jöttem Atyám. Szent Lelked áldását add rám. Tanítsd, neveld hű gyermeked, hogy mindig tied lehessek. Ámen.

Miután Jézus Krisztus megkezdte munkáját, hivatása betöltését, szerte az egész országban tanított, gyógyított, csodákat tett. Tudjuk, hogy még a háborgó tengert is le tudta csillapítani. Mindezt azért tudta megtenni, mert isteni hatalommal rendelkezett, mert Isten Fia volt, mert a Szent Lélek vele volt. Neki hatalma volt s betegségek felett is. Mindenféle betegséget meg tudott gyógyítani. Egy ilyen csodálatos történet az, amikor a Bethesda tavánál egy 38 éve betegségben szenvedő embert gyógyított meg.
A történet szerint Jézus Jeruzsálembe érkezett. Volt ott a Juh kapunál egy gyógy vizű tó, fürdő, amit Bethesdának hívtak. Lépcsőzetesen öt tornác volt kiépítve a tó körül és azokon a tornácokon feküdt a betegek nagy sokasága. Voltak ott mindenféle betegségben szenvedők és várták a tó vizének megmozdulását. Ugyanis időnként angyal szállt a tóra és felzavarta annak vizét. Ilyenkor aztán aki elsőnek lépett be a felzavart vízbe, az meggyógyult, bármilyen betegségben szenvedett. Volt ottan a betegek közt egy ember, aki már 38 éve beteg volt. Amint az Úr Jézus ott járkált a betegek közt, meglátta ezt az embert és mikor megtudta, hogy milyen régóta van ott, megszólította és azt kérdezte tőle: „Akarsz-é meggyógyulni?” A beteg azt válaszolta, hogy bizony szeretne, de nincs senkije, aki segítene neki, hogy elsőnek érhessen a felzavart vízhez. Ez az ember bizonyára hallott már Jézus csodálatos erejéről, de nem tudta, hogy akivel beszél, az éppen Ő. Ekkor Jézus így szólt hozzá: „Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat és járj”. Jézus szavára a beteg azonnal meggyógyult, felvette nyoszolyáját és boldogan vitte azt. Mivel azonban éppen szombat volt, a farizeusok, akik a törvények betartására figyeltek, figyelmeztették, hogy ezt, szombat nap lévén, nem szabad tennie, vétett a törvény ellen. Erre a meggyógyított ember azzal védekezett, hogy aki őt meggyógyította az parancsolta neki, hogy vegye fel a nyoszolyáját és járjon, de azt már nem tudta megmondani, hogy ki volt az. Később újból találkozott Jézussal a templomban. Jézus ismét megszólította őt és azt mondta neki: „Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy rosszabbul ne legyen dolgod.” Ekkor tudta meg, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította és ezt megmondta a farizeusoknak is, akik ezért üldözni kezdték őt.
Nagyon szeretnénk, hogy Jézus mostan is, velünk is, csodákat tegyen. Milyen jó volna, ha a betegeket mind kigyógyítaná betegségeikből! Meg kell azonban tanuljuk, hogy Jézus igazából a lelkünket akarja meggyógyítani. Ő láthatatlanul mindig itt van velünk, Szent Lelke által mindenkor be tud lépni életünkbe, szívünkbe, de csak akkor tud segíteni rajtunk, ha hiszünk benne, ha elfogadjuk segítségét. A történetbeli ember is hallgatott reá, hitt benne, és cselekedte azt, amit Jézus parancsolt neki, habár nem is tudta, hogy Jézussal beszél. A templomban vele találkozunk, az Igében Ő szól mihozzánk. Az a baj, hogy a mindennapi élet zajában nem halljuk amit mond, nem tesszük azt, amit kér tőlünk. Ezért nem tud meggyógyítani minket sem, másokat sem, ezért van annyi baj, szenvedés ebben a világban. Meg kéne hallani végre szavát, parancsát, hogy meggyógyuljunk, hogy meggyógyuljon a világ.

Imádkozzunk:
Mi Atyánk! Ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved:
Jöjjön el a Te országod:
Legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek:
És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól.
Mert Tied az ország, és a hatalom, és a dicsőség mindörökké. Ámen.