Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be az Írás a ti hallástokra. És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é  ez?
És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat. Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában. És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt:, mégis azok közül senkihez sem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz. És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izraelben, de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Sziriából való Naámán.
És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották. És felkelvén, kiűzék Őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák. Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék. (Lukács 4:21-30)
Jézus Galilea tartományában kezdte el munkásságát. Hamarosan híre ment csodálatos erejének, tanításainak. Názáretben is, ahol nevelkedett, szolgálni akart. Ahogy szokott, szombatnapon ment be a zsinagógába és ott az Ézsaiás próféta könyvét adták a kezébe. Ő azt a részt olvasta fel, ahol az Úr felkentjének eljöveteléről van szó, aki hirdeti az evangéliumot, gyógyítja azokat, akik megbánják bűneiket, szabadulást hoz, megnyitja a vakok szemeit, felemeli a lesújtottakat, hirdeti az Úrnak kedves esztendejét. Az Isten hatalmának és dicsőségének a földön való helyreállításáról való jövendölés felolvasása után Jézus arról beszél, hogy benne teljesedik be a prófécia. A jelenlévők álmélkodva, figyelmesen hallgatják a felolvasást, azonban nem tudnak hinni Jézusban. Nem a beszédre figyelnek, hanem Jézus személyébe kötnek bele és azt vetik fel ellenkezésként, hogy Ő nem lehet Isten küldötte, hiszen Józsefnek, a szegény ácsmesternek a fia. Jézus tudja, hogy mit forgatnak elméjükben.  „Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos gyógyítsd meg magadat!”.  Az orvosnak  ugyanis elsősorban saját magán és hozzátartozóin kell kezdenie a gyógyítást, amit azután másokon is gyakorol. Ha csodáival híressé tette volna  a várost, mindenki büszke lenne rá, Krisztus ezzel szemben Galilea más városait tette híressé, a maga városában pedig semmi csodát nem tett. Miért idegenben, miért nem otthon? Ezért haragszanak reá, ezért vetik meg őt. Jézus válasza az, hogy ezért ők a hibásak, az ő hibájuk miatt nem történnek csodák, mert nem hisznek benne. A hitetlenség  miatt nem tudja megmutatni saját városában csodatevő erejét.
Ebből a történetből megtudhatjuk, hogy mennyire tévednek azok, akik azt mondják, hogy ha Isten csodákat tenne velük, akkor hinnének Istenben. Igaz, hogy Jézus számtalan csodát tett, de csak azokkal tett csodát, akik hittek benne. A csodák feltétele a hit. Ha van hitünk, megtörténnek a csodák. Ha nincs hitünk, csodák sem történhetnek velünk. Ha történne is csoda, úgy sem hinnénk el, azt mondanánk, hogy az szemfényvesztés, vagy valami trükk. Mivel a hit hallásból van, egyedül Isten Igéjének hallgatása segít bennünket a hitre és üdvösségre. Tanuljuk meg, hogy az emberi hitetlenség az, ami útjába áll annak, hogy Isten véghezvigye csodáit és mindazt, ami az üdvösségünkre szükséges.
A következőkben Jézus két példát sorol fel, amikor a zsidó nép történelme folyamán ehhez hasonló dolog történt, amikor Isten többre becsülte az idegent mint saját népét.  Az első példa Illés próféta története, aki felszólalt Acháb király ellen, mert az feleségére, Jezabelre hallgatva, bálványimádást vezetett be az országba. Acháb király nem hallgatott a prófétára, sőt, kiadta a parancsot, hogy fogják el és végezzék ki. Illés próféta és társai a Kerit patak völgyében bújtak el. Ezután Isten szárazsággal sújtotta az országot, ami három és fél évig tartott. A Kerit patak is kiszáradt. Ekkor Illés, Isten utasítása szerint,  a szárazság elől Sidon vidékére, a föníciai Sarepta városába menekült. Ott egy özvegyasszonyt kellett megkeressen, akinek nem volt csak egy marék lisztje a vékában és egy kevés olaja a korsóban és már az éhenhalásra is felkészült. Ezzel az özvegyasszonnyal tett csodát, sem a liszt,sem az olaj el nem fogyott amíg újból eső nem esett, pedig minden nap ettek és jóllaktak belőle. Izraelben sok özvegyasszony éhezett, Isten pedig egy idegennel tett csodát. Ennek az oka az, hogy Izraelben megvetették Istent, onnan kiüldözték Isten prófétáját, ez az idegen asszony meg hitt benne.
Ehhez hasonlóan Elizeus próféta sem gyógyított meg egy bélpoklost sem saját népéből, hanem csak a szíriai Naámánt, a szíriai hadsereg fővezérét, aki az egyik Izraelből való szolgálóleányától tudta meg, hogy Elizeus próféta csodálatos erővel tud gyógyítani. Naámán felkereste a prófétát, aki azt mondta neki, hogy fürödjön meg hétszer a Jordán folyó vizében, és akkor meggyógyul. Naámán hitt a prófétának és megtörtént a csoda, megtisztult a bélpoklosságtól.
Ezzel a két példával arra utalt, hogy a názáretiek  hitetlenségük miatt nem részesülnek csodáiban, ugyanakkor az egész népet is megítéli, hiszen ezek a példák azt is bizonyítják, hogy ez a nép már régebben is megvetette Istent, sőt, Isten ellen fordult, üldözte, megölte prófétáit. Isten válasza csak az lehet, hogy ha őt saját népe megveti, akkor az idegenek felé fordul.
Jézust nem csak a názáretiek vetették meg, hanem azután ellene fordultak a jeruzsálemi templom papjai is, a zsidó főtanács meg halálra ítélte. Az övéi közé jött, de az övéi nem fogadták be őt. Jézus nem akart egy új vallást létrehozni, Ő az Ószövetséget akarta teljességre vinni, annak az ígéreteit akarta beteljesíteni. Akikhez jött, azok nem fogadták el, nem hittek benne, ellene fordultak, megvetették, keresztre feszítették. Ezért Isten  új szövetséget kötött, amely szerint azokkal tesz csodát, azoknak adja országát és minden javait, akik elfogadják Jézust, akik hisznek benne és követik őt. Így jött létre az újszövetség vallása, a keresztyén egyház. Így lehetünk a Jézus Krisztusban való hit által Isten kiválasztott népévé, gyermekeivé.
Ámen