A rendet, életet létrehozó erő, Isten, nem csak a világ teremtésekor létezett. Ő kezdettől fogva létezik és örökké létezni fog. Nem csak megteremtette a világot, de mindenkor, tegnap, ma, és örökkön örökké jelen van a világban. A világrend, az élet és minden ami az életet fenntartja, előbbre viszi, tőle van, belőle van. Éppen így a romboló erő, a káosz, a halál, és minden, ami életellenes itt volt, és van, és lesz.
Semmink sincs amikor megszületünk, és soha semmink nem lesz, amit nem kaptunk volna. Magát az életet is kapjuk. Emberi testünk pedig arra szolgál, hogy benne az élet kiteljesedjen. Az emberi test is, az élet is, a teremtő Isten ajándéka. Ő fogantatásunk pillanatától kezdve ott van velünk, bennünk, körülöttünk. De ott van és magunkban hordozzuk születésünk, sőt, fogantatásunktól fogva a halál, és mindaz, ami az életet megrontja, és rombolja. Ez sem a mienk, és ha lehetne, el se fogadnánk, de semmit nem tehetünk ellene. Mi a világmindenség, a természet része vagyunk, s bennünk és általunk is ez a két erő él és munkálkodik.
Emberi tudtunk képessé tesz arra, hogy döntéseket hozzunk, hogy saját akaratunk szerint cselekedjünk. Életünk azonban nem lehet tetszőleges. Elsősorban azért, mert nem mi vagyunk a teremtő erő. Nekünk csak alkalmazkodni lehet mind ahhoz, amit már készen kapunk. A legfontosabb dolog az, hogy otthon érezzük magunkat a világban, ami akkor történhet meg, ha minden lényeges dologról tudunk. Minél több ismeret kell szereznünk környezetünkről, kultúránkról, nemzetünkről, az emberiségről, a természetről, természeti törvényekről, a világegyetemről. De nem csak tudást kell szereznünk. Ahhoz hogy otthon érezzük magunkat, hogy megelégedettek, boldogok legyünk, szükségünk van arra is, hogy életünkben ott legyen a melegség, kedvesség, megértés, igazság, szeretet és béke. Mindezen lehetőségek adva vannak számunkra. Minden, ami az életre nézve pozitív hatású elérhető és megszerezhető. Azonban itt van a világban mindaz, ami életellenes. Olyan lehetőségek, valóságok amelyek az éltre nézve negatívak, és amelyek tönkre teszik, összetörik az emberi szíveket, mélységekbe, kétségbeesésbe, reménytelenségbe taszítanak. És adva van cselekedni a gonoszságot, lehet lopni, csalni, gyilkolni. Van erőszak, vannak háborúk, kegyetlenség, kínzás és van betegség és van halál. Így sorolhatjuk végtelenül mindazt, ami a bűn, ami a Sátán, mert az is itt van és megvalósítja magát általunk.
Szabad akaratunk van, de ez csak arra ad lehetőséget, hogy mi döntsük el, mit választunk azokból, amik a világban adva vannak. A jót, az Istent, az életet, vagy: a bűnt, a Sátánt, a halált. Furcsa dolog az, hogy ha így tesszük fel a kérdést, mindenki azt mondja, hogy mindenképpen az életet, semmiképpen a halált. A valóságban pedig az van, hogy a többség azokat választja, amik szenvedésre, halálra vezetnek. Tudnod kell, hogy mindenkor megvan a lehetőség arra, hogy életeden változtass. Azt kell meglátnod, hogy az rontotta el életed, azért vagy idegen, otthontalan ezen földön, mert valamikor, egyszer, vagy talán nagyon sokszor, rosszul választottál. A jó, az életre vezető út azonban mindenkor elérhető. Hagyd el, vesd ki életedből mindazt, ami miatt ide jutottál, és tanuld meg az életre vezető utat, tanuld meg Istent.
Ámen
