A feltámadott test
Mezei Horváti M. Attila

Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. ( I. Kor: 15 – 53 )

Jézust nagypénteken keresztre feszítve megölték. Igaz, hogy Pilátus ítélte halálra, de őt a vének tanácsa, amelyet a főpap vezetett, kényszerítette erre. Azért ölték meg, mert Isten Fiának mondta magát. Feltámadásával bebizonyította, hogy Ő valóban Isten Fia. Feltámadása bizonyíték arra, hogy  legyőzte a bűnt és annak átkát, a halált. Nyilvánvalóvá lett, hogy a próféták által megígért Messiás nem a testi jólétet valósítja meg, nem e világi, nem földi királyságot hoz létre. Isten országa soha nem volt veszélyben, öröktől fogva van és örökké állni fog. Azonban a bűn miatt az ember soha nem juthatott volna be ebbe az örökkévaló
országba, mivel a bűnt választotta, és a bűn átka, a halál. A Messiás, Isten Fia,  azt tette, hogy emberi testet vett fel, magára vette az ember bűnét. Kereszthalála a bűn átkának, a halálnak az elhordozása.
Krisztus a mi bűneinkért, helyettünk halt meg. Isteni erejével a mi nevünkben legyőzte a halált, feltámadott, így feltámadása a mi feltámadásunk biztosítéka, de azt is jelenti, hogy Krisztussal együtt Isten országának tagjaivá lettünk.
Hogyan támadnak fel a halottak, hogyan támadunk fel? Feltámadásunkat Jézus feltámadása példázza. Testileg támadott fel de mégse ugyanolyan mint azelőtt volt. Lelki test.
Amikor egy személyről beszélünk, akkor nem csak arról a húsról, vérről, izomról, csontról beszélünk,  ami a test anyaga. Az anyaghoz még a lélek is szükséges, hogy személy legyen. A lélek is csak akkor személy, ha testhez van kötve.  Test – lélek együtt adják a személyt, együtt alkotnak meg egy egyéniséget. A test nem börtöne a léleknek, hanem a személy élete fejeződik ki benne, látható formában. A test lényege az emberi személyiség megjelenése, tehát több és más mint az anyag amiből pillanatnyilag van. Feltámadáskor nem ugyanaz az anyag támad fel, hanem ugyanaz a test. A test anyaga változik, de a lényege, maga a személyiség, amit magában hordoz, ugyanaz marad. Ugyanez történt, amikor az Isten által teremtett ember, Ádám, a jó és rossz tudásának gyümölcsét választotta, amikor elveszítette a halhatatlanságot. Ugyanaz az Ádám maradt, de testében változás ment végbe. Lehetősége lett benne a rossznak, a romlandóságnak, a halálnak. Jézus visszaállítja a testet eredeti állapotába.
A föltámadott test az örökkévalóságban fog élni. Nem érzéki, nem gyarló, de ugyanaz. Megőrzi személyiségét, egyéniségét, a volt földi emberrel való személyazonosságát.
Hogyan? Ez Isten titka. Isten ad testet, amint akarja. Ámen.