3. Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának, és azon az éjszakán nem fogtak semmit.4. Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton, a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott. 5. Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen! 6. Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták azt a halaknak sokasága miatt. (Ján.21:3-6)

Húsvétkor a tanítványok gyásza örömmé változott. Beteljesült amit Jézus annyiszor elmondott nekik, hogy neki szenvednie kell,  meghalnia, de harmadnapon feltámad a halálból. Amikor Jézust elfogták, fejvesztve menekültek, borzalmas halála megrendítette őket, és akkor nem gondoltak arra, hogy mindezt előre megmondta nékik mesterük. A gyász, a kétségbeesés teljesen hatalmába kerítette őket, s habár Jézus azt is kérte tőlük, hogy halála után menjenek Galileába, mert feltámadása után ott akar találkozni velük, ők Jeruzsálemben maradtak. Mindebből látható, hogy a tanítványok nem értették meg, és ezért nem hitték Jézus feltámadását. Jézus azonban harmadnapon valóban feltámadt a halálból. Feltámadását a kora reggel sírjához siető asszonyoknak egy fényes ruhájú angyal adta hírül, de azután maga a feltámadott Jézus is megjelent az asszonyoknak, Péternek, az Emmausba menő  tanítványoknak, és maguknak az apostoloknak, majd később a kételkedő Tamásnak, aki kezeit sebeibe mélyesztette. Csodálatos dolog lehetett látni, érinteni őt, beszélgetni vele. A tanítványok végre megértették és elhitték Jézus Krisztus test szerint való feltámadását. Számukra Jézus feltámadása bizonyítéka annak, hogy ő a megígért Messiás király, aki legyőzi ellenségeit, összegyűjti népét, és megvalósítja Isten uralmát, országát.
A feltámadás után azonban az Úr Jézus Krisztus nem volt olyan állandó kapcsolatban velük, mint azelőtt. Megjelent nekik, beszélt velük, megérinthették őt, de aztán hirtelen eltűnt, láthatatlanná vált. A feltámadott Jézus a létezés egy új, magasabb rendű formájába lépett. 40 napon át jelent meg tanítványainak s ez a 40 nap arra szolgált, hogy felkészítse az apostolokat arra, hogy miután ő visszatér láthatatlan mennyei országába, és nem lesz többé látható, ők akkor is hídjenek benne, és biztosak legyenek abban, hogy habár testi szemmel nem láthatják őt, ő mégis él, hat és munkálkodik. Azt is meg kellett értsék, hogy az ő feladatuk bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, szenvedéseiről, haláláról, feltámadásáról, hogy mindazok akik hisznek benne részesülhessenek  megváltásában, és megszabadulva a bűn rabságából, Isten gyermekeivé lehessenek.
A feltámadott Krisztussal való első megrendítő találkozások után a tanítványok végül is teljesítették Jézus kérését és Jeruzsálemből visszatértek Galileába, hogy ismét találkozhassanak vele. Heten közülük halászni mentek, és ott a tengernél valóban megjelent nekik az Úr. Megismételte a csodálatos halfogást, és amikor a tanítványok valósággal képtelenek voltak kihúzni a hálót a halak sokasága miatt, akkor azt mondta nekik, hogy ezután emberhalászok lesznek, vagyis világmisszióra adott megbízatást nekik.
Mi nem láthatjuk a feltámadott Urat, de ne felejtsük, azok igazán boldogok, akik nem látnak és hisznek. Az, aki váltságunkért szenvedett és meghalt, de feltámadott a halálból, most otthon van láthatatlan országában, de szeretete, kegyelme és Szent lelke által mindig jelen van, közel van hozzánk, és bármikor beléphet életünkbe, hogy elhozza szabadítását, megváltását.
Ámen