Készítsenek nekem szent hajlékot, hogy köztük lakozzam. (2.Móz.25:8)
Isten Mózest választotta ki arra, hogy a zsidó népet kivezesse Egyiptomból, a szolgálat házából. 40 évig vándoroltak a pusztában, míg végül bemehettek az ígéret földjére. Mikor a Sinai hegyhez érkeztek Isten magához hívta Mózest a hegyre. Itt adta oda neki a tízparancsolatot két kőtáblára írva, itt kötötte meg az Ó-szövetséget a néppel, és itt rendelte el Isten a Szent Sátor megépítését. A Szent Sátor megépült és Isten akkortól kezdve látható formában, nappal füstfelhő formájában, éjjel tűzoszlopként, jelen volt a néppel a pusztai vándorlás idején.
A Szent Sátort azért kellett megépíteni, mert ez volt Isten kívánsága. Nem emberi tervek, elképzelések alapján készült. Isten maga adta meg annak tervrajzát, a sátor és minden, ami benne volt, ami hozzá tartozott, úgy készült el, ahogy azt az Úr parancsolta Mózesnek. A méretek, a súlyok, az anyagok mind Isten titkos tanácsa szerint lettek meghatározva, Isten maga adta azoknak pontos leírását. A Szent Sátor maga is egy Isteni üzenet, a Menny dicsőségéről beszél, Isten szabadításáról, amellyel kiválasztott népét kivezeti a bűn rabságáról, Isten üdvtervéről, amit Jézus Krisztusban valósított meg. A Szent Sátor titka maga az úr Jézus Krisztus. Akkor értjük meg részletekig menően, ha hozzá viszonyítjuk, ha vele kapcsoljuk össze. A Szent Sátor végeredményben reá utal, őt ábrázolja, Jézus Krisztust, ugyanakkor Isten állandó jelenlétének és a nép vallási összetartozásának a jele.
Salamon templomot építtetett Isten imádására. Ez a templom a Szent Sátor mintájára készült. Dávid király akarta megépíteni. Isten álmában megjelent neki, és közölte vele a templom tervrajzát, meg egyéb adatait, de megtiltotta neki, bűnei miatt, hogy megépítse azt. Így fia, Salamon király vitte végbe a munkálatokat az Isten által megadott terv szerint. A templom arányaiban megegyezett a Szent Sátoréval, méreteiben kb. duplája volt annak. Ugyanazokat a ceremóniákat, szertartásokat kellett benne végezni, mint a Szent Sátorban, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az isteni üzenet is ugyanaz, vagyis Isten üdvterve, amit Jézus Krisztusban valósított meg. A templom, a ceremóniák, áldozatok, mind az eljövendő Messiásra utalnak, Őt ábrázolják és példázzák. Erre vonatkozik Jézus mondása, „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt megépítem azt.” Testének templomára gondolt, aminek előképe volt a jeruzsálemi templom, és feltámadását jövendölte meg.
A templomot többször kifosztották, lerombolták de mindig sikerült visszaépíteni, míg végül Kr.u. 60-ban Vespasianus császár véglegesen bezáratta. 70-ben a rómaiak lerombolták, kincseit Rómába vitték. Azóta a zsidóknak nincs templomuk. Tudnunk kell, hogy számukra csak egy templom létezett, Jeruzsálemben, csak itt mutattak be áldozatot Istennek, és ide várták a Messiást. A templomon kívül még a zsinagógákban tisztelték Istent.
Krisztus születésével beteltek a próféciák, megvalósult Isten ígérete, eljött a világba a megígért Megváltó, Messiás. Értelmetlenné vált mindaz, ami kiábrázolta őt, ami előképe volt az ő eljövetelének. A keresztyének számára szükségtelenné váltak az Ószövetségi törvények, ceremóniák, a különféle áldozatok bemutatása. Egyedül Jézusra volt szükség. Csak azok üdvözülnek, akik Ő benne hisznek és Ő a kiválasztottaiból, azokból, akik benne hisznek, egy lelki házat épít. Ez a láthatatlan lelki ház láthatóvá válik itt a földön az Anyaszentegyházban. Az egyház Krisztus földön lévő teste, és Ő ennek a háznak a feje, aki Szentlelkével és Igéje által fenntartja és igazgatja azt.
A keresztyén templomok őt ábrázolják, hiszen csak ő benne lehet Isten színe elé állni. A templom a lélek menedéke. Átformálja az embert, egy magasabb spirituális szintre emeli. Arra kényszeríti az embert, hogy felfele nézzen, a magasba, Isten felé. Elhagyja a testiséget és egyre inkább lelki életet éljen. Különösképpen hatnak így reánk a gótikus stílusban épült templomok.
Máig sem lehet tudni, hogy hogyan alakult ki ez az építészeti stílus. Sokan azt tartják, hogy a templomos lovagok hozták magukkal Jeruzsálemből, keresztes hadjárataik során. Egy legenda szerint Clairvaux-i Bernát, a cisztercita szerzetesrend megalapítója, kilenc francia lovagot, akik az első templomos lovagok lettek, megbízott azzal a küldetéssel, hogy menjenek el Jeruzsálembe és próbálják megfejteni a Salamon templomában lévő Szentek Szentje titkát. Tíz évet töltöttek Jeruzsálemben s miután visszatértek, azután kezdte építeni a cisztercita rend az első ilyen stílusú székesegyházat. Valószínűleg ezért tartja azt a legenda, hogy a lovagok kiásták Mózes frigyládájának a maradványait, és megtalálták benne a számok, mértékek és súlyok isteni törvényét. Hogy igaz-e a legenda, azt nem tudhatjuk, de az biztos, hogy a szakértők mai napig nem értik annak a titokzatos geometriának az alapelveit, amelynek segítségével ezt a templomot megépítették, megtervezték.
Mikor belépünk a templomba, ellenállhatatlanul vesz hatalmába egy alulról jövő földi, és ugyanakkor egy felülről érkező isteni kisugárzás. Hatalmas erők vesznek körül, hiszen belekerülünk abba a harcba, amit Jézus vitt keresztül miérettünk. Velünk egy szinten, a föld vonzerejében ott érezzük az érettünk meghaló Krisztus szenvedéseit, érezzük bűneink súlyát, terhét, porszem voltunkat de aztán szinte kényszerít bennünket maga a templom, hogy szemünket fölemeljük a magasba, szinte érezzük, hogyan emel ki bennünket bűneinkből, hogyan emel fel egészen az egekig, a feltámadott, győzedelmes Úr. Aztán halljuk az Igét, megragad Krisztus hozzánk szóló üzenete és eltűnnek a földiek, és érezzük, hogy mi már nem a testieknek élünk, hanem a lelkieknek.
Ez az Imaterem nem egy gótikus stílusban épült székesegyház, de itt is meg kell történjen veled ugyanaz a csoda, itt is ugyanazok az erők hatását kell megérezned, a földi élet vonzerejét legyőzve, el kell érkezz Isten magasságaiba. Aki hitetlen, hiába megy akár a legszebb templomba is, aki vak, elmegy a legpompásabb látnivaló mellett is, csak sötétséget lát. Akinek hite van, az megújulva, testben – lélekben felfrissülve távozik Isten színe elől, Krisztus templomából. Ámen.